2015. április 30., csütörtök

Találkozás Enikővel

Amint lehetőségem nyílt rá, személyesen felkerestem Enikőt, az ASCP magyarországi forgalmazóját, hogy saját szememmel lássam és a saját ecsetemmel is kipróbálhassam igaz-e az a rengeteg jó tulajdonság, amit erről a festékről olvastam. Jelentem, bármily hihetetlen igaz, az utolsó szóig! Sőt!
Csakhogy a számomra leginkább tetsző jellemzőket említsem:


Végtelen felhasználási lehetőségek, csodás színek, egyszerű kezelés, javíthatóság, antik és modern hatás elérése, költséghatékony, gyönyörű eredmény gyors megvalósítása.

Álmaim netovábbja! Ezzel falni fogom a bútorokat és mindenkit erre bíztatok!






Találkozásom „A FESTÉKKEL”


Kézművesként gyakran készítek dísztárgyakat, különböző technikákkal. Nemrégiben egy kedves megbízómtól azt a feladatot kaptam, hogy egy jeles családi alkalomra, nevezetesen egy keresztelő készítsek ajándékot. Konrét elképzelésük is volt a dologról, egy kincses, játéktároló  ládát szerettek volna a baba nevével és egyéb dekorációval, amelybe élete legfontosabb eseményeivel kapcsolatos emlékeit is gyűjtheti majd.


 Őszintén szólva félve vállaltam el a megbízást, mert ekkora méretű „bútorral” korábban még nem volt dolgom.

 Sokat töprengtem rajta, hogy az általam ismert és rutinosan használt technikák közül melyiket válasszam. Kipróbáltam néhány festéket, amelyek kisebb tárgyaknál beváltak és dekupázsolással is díszítettem. Nem voltam maradéktalanul elégedett. Nagyobbacska méretre ezek bizony elég nehézkesen hasznáhatók, nagyon aprólékos munkát igényelnek és nem hozzák azt a nagyvonalú eredményt, amelyet szerettem volna.

 Sokat böngésztem az internetet és rábukkantam egy nagyon ígéretes dologra, az Annie Sloan Chalk Paint-re (ASCP), azaz a varázslatos krétafestékre a Nemiskacat weboldalán. Sajnos a határidő rövidsége miatt nem volt lehetőségem ezt a sokat ígérő festéket használni a ládához, ami végül is ilyen lett:










2015. április 28., kedd

Keresztlányom kinőtt rajzkuckója

 A keresztlányom már második osztályos, magasra nőtt kislány. Így a sok évig jól szolgáló IKEA asztalkáját és székét alaposan kinőtte már. Szerette ezt a kis bútort, rengeteget festett, ragasztott, egyszóval alkotott rajta. Ez bizony alaposan meg is látszott rajta! 
Akárhogy próbáltuk súrolni, takarítani, a makacs ragasztó és festéknyomok továbbra is ott éktelenkedtek a felületén. „Dehát így még elajándékozni sem lehet!”- panaszkodott a sógornőm.



  Na, azt még meglátjuk!- gondoltam én. Ígérni nem mertem, hogy minden csúnya foltot eltüntetek, de azért titkon reméltem, hogy sikerülni fog.
 Az Annie Sloan Chalk Paint Emile kellemes lilájával és a Pure White hófehérjének kontrasztjával terveztem tavaszi hangulatúvá alakítani a kopott darabokat. 
 Hogy a két szék ne legyen teljesen egyforma, kicsit különböző technikával dolgoztam rajtuk.




 Az egyiket egyszerűen fehérre festettem és visszacsiszoltam a sarkainál, így azon az eredeti zöld szín bukkant elő antikolt hatásként. A másik székhez kevertem egy halvány viola színt, majd fehérrel is átkentem. Így ezen a visszacsiszolást követően a lila bukkan elő.





 Az asztal fa részeit tiszta Emile-vel, lapját (ami sima fehér furnér) pedig kétszer átkentem fehérrel. 



  A furnéron kicsit nehezebben száradt a festék, de a napfényes délutánon ez sem tartott nagyon sokáig. Nagyon örültünk, mert a csúnya foltok szinte teljesen eltűntek. De csak szinte! Lehet, hogy még egy réteg festék már fedte volna a hibákat, de a csodás lilák más ötletet adtak. Gyorsan kis ecsetet ragadtam és az átütő foltokra pillanatok alatt rápingáltam egy pár tavaszi ibolyát. A virágok szirmaihoz az ASCP-t használtam, a szárakat és leveleket pedig egy kis akrilfestékkel készítettem. A darabok összetartozását hangsúlyozandó a székek is kaptak egy kis ibolya-díszt. 

 














 Ezek után már csak Clear Wax-szal kezeltem le őket. Fantasztikus bársonyos felületük lett!

Mindenkinek nagyon tetszett, bevallom nekem is. Ezt valószínűleg nem is tudtam jól palástolni, így a sógornőm és a keresztlányom felajánlották, hogy legyen ez a kis bútor a műhelyem gyermeksarkának berendezése.


Gyertek el hozzám és próbáljátok ki!



A FESTÉK - Annie Sloan Chalk Paint

Néhány gondolat a festékről.
Az egyik legfontosabb, hogy nincs szaga. Vízbázisú, az ecset használat után vízzel könnyen kitisztítható.
A festendő felületet nem kell alapozni. 
Fontos, hogy használt előtt alaposan keverjük fel a festéket, majd kezdődhet a festés. 
Egy vagy két rétegben érdemes felvinni a festéket, attól függően, hogy mennyire szeretném, hogy az eredeti alapszín átlátszódjon a festett felületen.
 Könnyű vele dolgozni, gyorsan szárad.
A lefestett felületet vissza kell csiszolni, igény szerint.
Az éleknél erősebben, így koptatott, antikolt hatást érünk el.

A lecsiszolt és portalanított felületet Clear Wax világos viasszal kell átdörzsölni. Ha öregbített, antikolt hatást akarunk elérni, végezetül használjunk Dark Wax sötét viaszt. Tartós, könnyen tisztítható felületet kapunk.
Mindezt otthon, könnyedén elkészíthetjük.
A végeredmény önmagáért beszél....

A névadó, avagy a bútorrá avanzsált faló esete




  Szüleim padlása egy kincsesbánya. Legalábbis egy magamfajta romantikus lelkületű, alkotókedvű nőszemélynek. Telis-tele van szebb napokat látott, valaha, valakinek kedves tárggyal, megörökölt bútorral és az Édesapám által gyűjtött régiségekkel. Gyakran fenn járok mostanság ...
 Legutóbbi látogatásom alkalmával bukkantam rá erre a csodálatos, fából készült hintalovacskára, ami egykor egy, vagy akár több gyermek féltveőrzött kedvence is lehetett. Először szomorúsággal töltött el a gondolat, hogy tíz-tizenöt éve, amikor a fiaim még kicsik voltak, messzire kerültem a padlást és nem találtam rá erre a szép „állatra”. A régi holmik iránti vonzalmam nem volt mindig ilyen erős, éveim múlásával érett meg bennem szépségük és értékük tisztelete. Pedig milyen boldogan játszottak volna vele néhány éve!
 A következő pillanatban azonban hirtelen rámtört az örömteli felismerés: hiszen ez a mesés fa ló egy bútordarab! Azaz akkor is velem kell jönnie, ha a fiúk már nem játszanak vele. Szóval ez egy Bútor Faló! Egymásra talált a ló és gazdája! Hiszen én magam pedig egy bútorfaló vagyok, aki kedvtelésből régi idők csodás bútoraiból a mai lakások, belső terek hangulatos kedenceit készítem sok örömmel, szeretettel egy varázsfesték segítségével. Így egy percig nem volt kétséges, hogy ő lesz az én műhelyem névadója. De csak a lábait fogom átfesteni, hiszen ő így egy tökéletes almásderes!

 A BútorFaló falai között folyó átváltoztatásokról ezen a bolgon és a BútorFaló facebook oldalon is be fogok számolni, a festékkel kapcsolatos tudnivalókra és az apró praktikákra pedig szívesen megtanítok bárkit, aki kedvet érez hozzá!

 (Ezúton is köszönet Nemiskacat Enikőnek, hogy elérhetővé tette számomra is az Annie Sloan Chalk Paint (ASCP) festéket.)